Sophie Lee rózsakertje, ahova csak engedélyel léphetnek be a diákok. A kert bejáratát két hatalmas szamuráj szobor őrzi. Ha engedélyezve van a belépés, a szamurájok nyugodtan állnak, viszont ha nem kivánt a társaság, a szamurájok keresztbehelyezik borotva éles kardjaikat a bejárat előtt, igy senki nem képes bejutni. Ennek a kertnek az érdekessége, hogy itt mindig éjszaka van, akkor is, ha egyébként nappal honol. Csak a telihold világit fényessen, nincsenek az égen csillog. Viszont az éjszakát csak akkor lehet észlelni, ha belépünk a kertbe. Macskaköves utak járják végig, szétszórt padokkal, szobrokkal és szökőkutakkal. Kizárólag csak fehér és vörös rózsák találhatók itt, melyek sosem nyilnak, csak bimbóznak. A rózsák éllők, el vannak varázsolva, igy ha valaki hozzájuk ér gazdájuk engedélye nélkül, azt a személyt tüskéjükkel körbeölelik és lehúzzák a föld alá, hogy elpusztuljon. Viszont roszabbul jár az, ki letépi őket. Ugyanis a rózsákon hatalmas fekete mágia honol. Ki letépi őket, saját maga váll rózsává, hogy helyettesitse a letépettet. Egyébként ez a kert csodaszép és lélegzetelállitó. Ki belép, azonnal mély nyugalmat érez lelkében, nem siet sehova, mintha megállna örökre az idő, nem létezne bánat se keserűség.